*Esh szemszöge*
Tegnap Luke eszméletlenül aranyos volt. Egész úton kérdezgette, hogy milyen állásinterjúra megyek, meg hogy hogy érzem magam Sydneyben. Már majdnem ott voltunk, amikor megcsörrent a telefonja. A stúdióból hívták. A beszélgetés után nagyon ideges lett. Az út hátrelevő részén nem is beszélgettünk. Ő a telóját nyomkodta, én pedig próbáltam lenyugodni. Nagyon fontos lenne, hogy felvegyenek ebbe a stílustanácsadóba. Ennek az a lényege, hogy olyan emberek jönnek be hozzán akik valahol megrekedtek a divatban. Segítünk nekik megtalálni a hozzájuk illő ruhákat, és tervezünk nekik egy ruhát amit persze mi magunk elkészitünk és odaadjuk a vendégnek. Nagyon régóta kinéztem magamnak ezt az állás, de eddig mindig elitasítottak.
Mikor Luke végre letette a telefont megkérdeztem, hogy mi a baja.
- Mi történt Luke?
- Az van, hogy ugye holnap megyünk a helyi rádióhoz, de most hívtak a stúdióból hogy holnap tudnánk csak felvenni az új dalunkat. Mind a kettő délelőtre esik, és most el kell döntenünk melyik a fontosabb. -mondta ismét ingerülten.
Amikor odaértünk már nagyon izgultam. Sok múlik ezen az álláson, és nem szeretném elszalasztani. A lépcsőnél elbúcsúztunk Lukeval. Megölelt, adott egy puszit és még egyszer sok sikert kívánt.
Kb 1 órát lehettem bent, amikor végeztem. Felvettek. Azt hittem, hogy nehezebb lesz. Sokat kérdeztek az életemről, és a divatszakmában szerzett tapasztalataimról. Végül kellett csinálnom egy ruhát amit én terveztem. Nagyon tetszett nekik, így megkaptam az állást.
Otthon elmeséltem Annenek, hogy mi volt és ő is nagyon örült. Este mikor ő már aludt írtam egy sms-t Lukenak, hogy felvettek és köszönöm hogy elkísért. Válaszként azt írta, hogy örül és kéne még még így kettesben találkozni.
*Luke szemszöge*
Amikor Esh mondta, hogy dolga van egyből kaptam az alkalmon, és elkísértem. Útközben sokat beszélgéttünk, jól éreztem magam vele. Igazából semmi dolgom nem volt, de valami ürügy kellet hogy kettesben lehessek vele. Minden nagyon jól ment, amíg nem jött az a telefon. A stúdió csak holnap ér rá, ahogy a rádió is. Valószínüleg a stúdióba megyünk, mert ezt a dalt már régóta szeretnénk kiadni. Lehet, hogy ez kihatott a hangulatomra, mert Esh nem szólt hozzám egész úton. A stúdiónál elköszöntünk, majd hazamentem.
Megvártam míg mindannyian hazaérnek. Ash volt az utolsó, és egyben a legvidámabb is. Elmondtam nekik, hogy mi a helyzet. Örültek neki, mert nem nagyon szeretnek korán kelni, és ha a rádióhoz mentünk volna akkor hajnali fél 5-kor már fent lettünk volna. Ash kicsit mérges volt, mert ezért nem maradt ott Annel. Nem értettem mi a baja, de ha akarja elmondja. Megbeszéltük a másnapot, és utána mindenki bevonult a szobájába.
Épp amikor készültem lefeküdni Esh írta, hogy minden jól ment. Örültem neki, hiszen láttam hogy milyen fontos ez számára. Válaszoltam neki, majd elnyomott az álom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése