2014. szeptember 21., vasárnap

Harmadik rész - Megismerkedés

Már 2 hete lakunk itt. Nagyon szeretjük Sydneyt. Annyi helyet megnéztünk, hogy gondoltuk elmegyünk Melbournebe. Összepakoltunk és reggel el is indultunk.
Az a hely csodálatos. Annyi szép hely, és épület van hogy az ember azt se tudja merre nézzen. Bejártuk az egész várost, majd a téren ismerős arcokat pillantottunk meg. Az a négy srác ült a padon, akiket Sydeyben a parkban láttunk. Most nem zenéltek, hanem röhögtek és storyzgattak. Gondoltuk odamegyünk hozzájuk és köszönünk nekik. Esh nem akarta de rávettem, hogy legalább mondjuk meg nekik hogy milyen jók voltak.
-Sziasztok. -köszöntünk egyszerre.
- Sziasztok csajok. -köszönt Ash.
A többiek csak mosolyogtak.
- Múltkor hallottunk titeket énekelni a parkban. Nagyon jók vagytok. -mondtam kicsit megszeppenve.
- Köszönjük. Ti meg nagyon csinosak vagytok. -mondta a piroshajú fiú.
- És mi járatban erre? -kérdezte a szőke fiú.
- Hát igazából most járunk itt először. Megnéztük a várost, most meg enni készültünk. - válaszolta Esh.
- Na az pont jó mi is megéheztünk. - mondta a sötétebb bőrű fiú.
- De milyen illetlenek vagyunk. Ő itt piros hajjal Michael, szőkében Luke, göndör hajjal Ashton és én Calum.
- Én Anne vagyok ő pedig a legjobb barátnőm Eshter. -válaszoltam.
- Örülünk, hogy megismertünk titeket. -mondták vigyorogva.
- Na akkor jöttök velünk?- kérdeztem
- Persze. -mondták egyszerre.
Mutattak nekünk egy éttermet ahol megebédeltünk, és összeismerkedtünk. Nem gondoltam volna, hogy ők is hasonlóak mint mi. Minden nevettünk ami másnak nem biztos hogy vicces lett volna. Megtudtuk, hogy itt Ausztráliában eléggé híresek és sok rajongójuk van. Miután végeztünk fizettek, és elkísértek minket a szállodánkba. Eshter nagyon jóba lett Lukeval, aki meg is adta neki a telefonszámát. Mielőtt elbúcsúztunk volna mindenki mindenkivel számot cserélt.
- Remélem még találkozunk. -mondtam.
- Szinte biztos, mert mi is Sydneyben lakunk csak itt volt egy kisebb koncertünk. -válaszolta Calum.
- Akkor majd szervezünk egy talit. -mondta izgatottan Esh.
- Rendben, feltétlenül. De most megyünk. Sziasztok. -mondták egyszerre.
- Sziasztok. -búcsúztunk el.
Mikor felmentünk a szobánkba, teljesen be voltunk zsongva.
- Láttad milyen helyes Luke? -kérdezte Esh.
- Igen, látom neked bejön. -mondtam nevetve.
Még beszélgettünk egy kicsit, majd lefeküdtünk aludni. Éppen az ágyam felé tartottam, amikor egy üzenet érkezett a telómra. Calum küldte. Ez állt benne: ,, Remélem jól érezted magad velünk. Feltétlenül találkozunk még:) Calum xx.
Nagyon cuki volt tőle, hogy írt. Természetesen válaszoltam: Nagyon jó volt veletek, csak természetes hogy találkozunk meg jó éjt:)) Anne xx
Mosollyal az arcomon aludtam el. Másnap reggel korán felkeltünk, és kiélveztük a maradék idő amit itt tölthettünk. Még egyszer körbejártuk a várost. Hazafele sokat beszéltünk Eshhel. Megbeszéltük, hogy mikor hazaérünk egyből felhívjuk a fiúkat és megbeszélünk egy találkozót. Nagyon megszerettük őket, pedig csak egyszer találkoztunk. Mikor beléptünk a házba boldog voltam, mert már hiányzott ez a hely. Miután kipakoltunk felhívtuk Asht. Másnapra megbeszéltünk egy találkozót egy közeli kávézóban. Izgatottan vártam a másnapot.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése